A Kertvárosi Kertbarátok Egyesülete
májusi klubestjén látta volna vendégül Csuja László biodinamikus méhészt,
ökológust, aki a méhek kertekben és a növények beporzásában betöltött
szerepéről tartott volna előadást. Sajnos tavaly sem tudott eljönni hozzánk,
most pedig a kialakult járványhelyzet miatt kellett lemondanunk az előadásáról,
ezért hiánypótlásként készítettünk egy kis összeállítást erről a témáról.
Gondolta volna, hogy a kertünkben
döngicsélő apró zümmögő rovaroknak mekkora szerepük van terméshozamunk
mennyiségében, ezen keresztül és szezonunk sikerességében?
A méhek, mellettük más beporzó
rovarok jelenléte elválaszthatatlan az mezőgazdálkodástól emberemlékezet óta,
hiszen a termesztett kultúrák 90%-a függ a beporzók tevékenységétől.
Sajnos az elmúlt években számos hír
megerősítette, hogy beporzásért felelős pollinátorok rohamosan pusztulnak
világszerte, melyben jelentős szerepe van nagyüzemi monokultúrát és
vegyszereket alkalmazó mezőgazdaságnak. „Ha
kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” állítja Albert Einstein
közismert mondása, miszerint, ha nincs beporzás, nincs, azaz nincs élet.
Az Európai Unió intézkedései
egyértelműen arra irányulnak, hogy a mezőgazdaságban egyre kevesebb élő
szervezetekre veszélyes szer maradhasson forgalomban, ezért évről évre számos
hatóanyag kerül tiltólistára. Felmerül a kérdés, hogy tehetünk-e valamit saját
környezetünkben a méhek és egyéb beporzók megmentéséért? A konyhakertészek
szerepe ebben a témában nem olyan csekély, mint elsőre gondolnánk. A kiskertek
akár városban, akár faluban legyenek is, jellemzően távolabb esnek a
mezőgazdasági művelés alá vont területektől, így könnyebben megoldható a
vegyszermentes, rovarbarát növénytermesztés. A növények beporzását csak a házi
méhek nem tudják egymagukban elvégezni, de meglepő tény, hogy a világ
beporzóinak 90%-a családon kívül, magányosan él, akiket egyszerű praktikákkal
könnyedén a kertünkbe vonzhatunk. Ennek fényében talán már világosabbá válik,
mennyire fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a háztáji, környezetkímélő, biológiailag
sokszínű családellátó növénytermesztés megszűnjön. A konyhakerteket mellőző
városiasodó tendencia a falvakat is érinti, mely világméretű folyamat, de olyan
időszakokban mint a mostani, koronavírus miatt kialakult elzárt élethelyzet
egyértelműen felértékeli a saját termést.
Kezdőként még nem sejtjük, de ha már
volt cukkinink, ami gyönyörű virágokat hozott, majd csalódva tapasztaltuk, hogy
a várva várt termés mégis elmaradt, egyből megértjük, hogy miért olyan fontos,
hogy a beporzókat a kertünkbe csábítsuk. A segítségük nélkül nem lesz semmilyen
tökféle, sem hüvelyes, a gyümölcsökről már nem is beszélve. Az ideális kert
emiatt rovarbarát, ahol a rájuk ártalmas vegyszerek teljesen mellőzésre
kerülnek, de legalábbis alaposan átgondoltan, a rovarok bioritmusát figyelembe
véve kerülnek kijuttatásra. Érdemes úgy kialakítani a kertünket, hogy mindig
legyen benne virágzó növény és ez tulajdonképpen nem is olyan nehéz. A
gyümölcsfák mellett a hagymások és a különböző cserjék, mint az aranyeső, som
vagy kökény már kora tavasszal virítanak. A fővetemény közé beültetett
védőfunkciót is ellátó virágok, mint például a körömvirág, a bársonyvirág vagy
a sarkantyúka pompás színükkel a beporzók figyelmét is odavonzzák. Előnyös, ha
minél több fajta gyógy- és fűszernövényt ültetünk, hiszen a levendula,
vagy a bazsalikom a szezon nagy részében szemet gyönyörködtető látványt
nyújt, a kellemes illatukról már nem is beszélve.
Egyre népszerűbb és praktikus módja
a beporzók védelmének a méhecskehotel
vagy darázsgarázs kialakítása. Ez a
két fogalom lényegében ugyanazt jelenti és óriási előnyt jelent kertünk
számára, ha szeretnénk magunkhoz édesgethetni a magányos beporzókat. Egy ilyen
egyszerű szerkezethez nem kell sok alapanyag, akár egy fahasáb és egy fúró is
elegendő, persze vállalkozó szelleműként lehet barkácsolni nád, ágak és egyéb
apró termések felhasználásával házikó alakú eszközt, ami családi szabadidős
programnak sem utolsó.
A házikerti beporzó rovarok
fontosságáról és a méhecskehotel készítéséről a Magyar Madártani Egyesület
oldalán lehet egy alapos összefoglalást olvasni és a jelenleg kényszerűségben
otthon töltött időt jól el lehet ütni egy kis kézműveskedéssel és
rovarbaráttá tenni kertünket, ha eddig még nem tettük!
Aki nem érez elég kedvet vagy
kreativitást magában, érdemes a gazdaboltban vagy egyéb online fórumokon
körülnézni, mivel számos előre elkészített, stílusos megoldás közül lehet
válogatni.
Végül álljon itt néhány pontban
összefoglalva a méhbarát kert kialakításához vezető út lépései (forrás:
www.edenkert.hu)
- Vessünk mézontófüvet
(facélia), méhbalzsamot, bíborherét, és
minél több fűszer- és gyógynövényt (levendulát, zsályát, kakukkfüvet,
izsópot, bazsalikomot)!
- Ültessünk, egész
nyáron át virágzó cserjéket, például a nyári orgonát!
- Alakítsunk virágzó foltokat, ne nyírjuk le teljesen sivárrá a kert
füvét! Hagyjunk
meg egy-két tő kígyósziszt, aranyvesszőt vagy kaszanyűg bükkönyt! Ezeket,
a sok virágot hozó növényeket, nagyon kedvelik a rovarok
- Biztosítsunk ivóhelyet! Ez
lehet egy kerti tavacska vagy egy friss vízzel teli tálka.
- Építsünk darázshotelt!
- Méhkímélő permetezést végezzünk. Soha ne
permetezzünk virágzó fát!
Bővebben a méhbarát kertről és a
méhecskehotel fogásairól az alábbi linkeken lehet olvasni:
Szerző: Weimper-Horváth Anett
