Az öt településrészből alakult Kertvárosunkban nevéhez méltó módon számtalan kertes ház,
kerttel rendelkező társasház és lakókert foglal helyet. A szaporodó zöld óvodák szerves
részei a kiskertek, illetve a remények szerint az ökoiskoláinkban is egyre több veteményes
létesül. A kertészkedés a jelek szerint újra divatos elfoglaltság lett, hiszen a Kertvárosi Kertbarátok
Egyesületének taglétszáma évről évre növekszik, emellett az Egyesülethez tartozó
Közösségi Kertben sosincs műveletlen parcella. A minden érdeklődő számára nyitott
szakmai előadásainknak az Önkormányzat Táncsics utcai Civilháza ad otthont.
A Kertegyesület február 10-én Gyócsi Zoltánt üdvözölhette első vendég előadójaként az Új
Esztendőben. A nyugalmazott agrármérnök jelenleg is aktívan oktat és folyamatosan járja az
országot, aki ezúttal szakszerű összefoglalót adott az aktuális kerti teendőkről, a régi
gazdálkodási hagyományokból is merítve.
Az új szezont érdemes tervezéssel kezdeni: gondoljuk át, mit hova ültetünk és a legjobb, ha
ezt papírra is vetjük. Kiemelten fontos a vetésváltás betartása, vagyis ugyanarra a helyre ne
vessük 4-5 évig ugyanazt a növényt. Ennek egyszerű oka, hogy az adott területen a kártevők
annyira felszaporodhatnak, hogy a következő évben még több gondot okozhatnak az előző
Növényvédelmi szempontból legalább fél siker, ha évente kétszer lemosó permetezést
végzünk: egyszer ősszel és egyszer a tél végén. Ugyanilyen fontos, hogy a talaj felszínén és
a fákon ne maradjon egyetlen moníliával fertőzött gyümölcsmúmia se, ezeket a
legkörültekintőbb módon igyekezzünk megsemmisíteni.
A metszést rügyfakadásig a dió és az őszibarack kivételével nyugodtan elvégezhetjük. Az
utóbbi évekre jellemző enyhe téli időjárás miatt könnyen előfordulhat, hogy a gyümölcsfák
idő előtt kivirágoznak. A nedvkeringés megindulása késleltethető a törzs meszelésével, mert
a fényt visszaverve megakadályozhatjuk a fa túlzott nappali felmelegedését, ezáltal az
esetleges éjszakai fagy kártételét. A metszett sebeket mindenképpen kezeljük le
fabalzsammal, megelőzve ezzel a későbbi megbetegedéseket. A bogyós gyümölcsök, mint a
málna, a szeder és az egres alapos visszametszése mellett érdemes a tövükhöz trágyát
vagy komposztot tenni.
A talajerő utánpótlást legjobb ha ősszel végezzük, ha ez mégsem történt meg, akkor inkább
ültetéskor a fészektrágyázást alkalmazzuk. A legjobb a marhatrágya, de akármilyen
alapanyagot választunk erre a célra, az mindenképpen legyen érett, lehetőleg több éves.
Terjed az a szakmai megfontolás, mi szerint nem kell a talajt ásással, rotálással, szántással
forgatni, mert ezzel a különböző talajrétegeket összekeverjük és az abban található
élőlények szoros kapcsolatát megbontjuk. Az ökoszisztéma egyensúlya csak lassan
rendeződik vissza, ami a termés mennyiségét is negatívan befolyásolja, így lehetőleg csak
ásóvillával végzett talajszellőztetést és minimális művelést alkalmazzuk.
Télen a madarak etetéséről sem szabad megfeledkezni, kerti segítőinkről a praktikus
cinkegolyók kihelyezésével egyszerűen gondoskodhatunk. Azonban február 20-a után már
ne etessük őket, mivel innentől hormonháztartásuk tavaszi üzemmódra kapcsol.
A kérdések között felmerült a sokakat aggasztó, diófákat sújtó nyugati dióburok-fúrólégy
kártétele is. A hatalmasra növő fák permetezése nehezen kivitelezhető és nem túl hatékony.
Ellenben a termés 60-70%-a megmenthető és a következő évi rovar populáció gyéríthető, ha
Ellenben a termés 60-70%-a megmenthető és a következő évi rovar populáció gyéríthető, ha
a földre potyogó termésről alaposan lemossuk a nyüvekkel teli burkot, amit ezután égetéssel
megsemmisítünk.
Az előadás végén már hagyományosnak mondható magbörzén gazdát cseréltek a legjobban
bevált fajták.
